Hosszadalmasan lehetne ecsetelni, hogy mi vezetett ide, Csókán ez nem új-keletű, talán szokássá is vált a köz-hanyagolása. A jól jövedelmező és örök üzletek egyike a holt nyugalomra való helyezésének folyamata a kassza csengéssel lezárva, ahol is a sírásótól az ördögűző plebánoson keresztül a köztisztasággal megbízott vállalatig mindenki jól jár, a vízszintesre helyezett atyókfián kívül, pontosítva annak fizető családján kívül...

Picinykét visszamegyünk az időkerekével eljutunk Terján faluig, ahol a római katolikus temetőt dúlták fel a vörös csillag eszméjében meg lázasodottak és a disznóólakból kifolyó trágyalét vezették át a főként Szegedről kirajzott dohánykertészek utolsó nyugvóhelyein a Holt-Tisza ágba...

Az utódok majd másképpen viselkednek majd? Persze, hogy nem, mert: -sógor a szilva nem esik messze a fájától csak alá, ezért tudjuk összeszedni és pájinkát főzni, sógor!

-Sógor miért van az, hogy a jószág azt szereti, ha nyakig van a ganéjban?
-Nem szereti, azt Sógor!
-No, de miért nem Sógor, pedig úgy vagyon?!
-Úgy vagyon a fenét, csak lusta disznó a gazdája, azért!

Ebben a faluban üde látkép a szemét, a szemetet már olybá tisztelik, hogy a temetőbe is elraktároznak nehogy elfogyjon, szűk esztendőkre meg a világválságra gondolva! A gazdaság megszűnt Csókán, így a szemét gyűjtés lehet az  az ágazat amely talpra állítja azt, ami régen pofára esett. Gondolom én faluanyáink és falu-atyáink sokat vitáznak e témában, hogy mi a megoldás, úgy mint Rátóton amikor kitört a demokrácijó!

A másik jól jövedelmező ágazat a katasztrófális faluturizmusunk lehetne. A tankokat is elrejtő mély esőelvezető árkok folyamatos ásása, a vízvezeték szanálása, majd annak rögtön javítása újabb ásással. Sajnálattal közlöm, hogy Attila sírja nem itt lett elásva, ha azt keresték volna...

A borutak helyett, a kínálatot temetőjáró utakkal emelnénk a non plus ultra-ra, amelyet össznépi mulatozással zárnánk le, ha a párt is engedélyt ad rá!

Megőrizve környezetünk tisztátalanságát, mindenki jegyezze meg: Csókán a szemét nagy becsben van, tilos őt megnevezni és meg ne próbálja senki kibillenteni a helyéről, így jó ahogy van!

Igen Imre, szégyen, annak, aki tud szégyent, de azoknak akiknek olyan vastag a bőr a pofájukon, mint az orrszarvúnak azoknak magyarázhatsz nagypéntektől karácsonyig. El fogják neked is regélni, most ez van ezt kell szeretni, meg sok itt az okos, meg öntsünk tiszta vizet a pohárba...

Húsvét meg nem a temetőről szól, hanem jó be kell zabálni sonkából, tojásból, mert ilyenkor így a szokás, locsolkodó hétfőn meg jól el kell ázni...

Bárcsak e történet mese lenne, de egy újabb részlete a csókai teremtéspusztulásnak...










Fotók: Kothenc Imre