Az Vajdasági Rtv 2013. február 4-i Napjaink c. műsorának végén, amelyben többnyire a veseelégtelenségről, a „szociális kérdésekről” és (talán az utolsó nyolc perben) a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló (Szerbia Hivatalos Közlönyének 2009. szeptember 3-i 72. számában megjelent) törvény „bírálatairól” volt szó. Annak kapcsán, hogy Szerbia alkotmánybírósága megkezdte a törvény 14 szakasza több rendelkezésének az alkotmánnyal való összehangoltságának vizsgálatát. (A tárgy száma: IUz-882/2010)[1] Az idő rövidsége és talán a kellő szakmai felvezetés hiánya miatt azonban kérdés, hogy a nézők számára mennyire sikerült a témát megvilágítani. 

            Az Alkotmánybírósághoz az említett törvény alkotmányjogi felülvizsgálatára kilenc kezdeményezés érkezett, mégpedig négy Szabadka, Pancsova és Palics polgáraitól, a többi kezdeményező pedig a Szerbiai Egyesült Régiók (URS), a Független Elektronikus Médiumok Asszociációja (ANEM), az Új szerbiai politikai gondolkodás (Nova srpska politička misao), az újvidéki székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület és A nemzeti kisebbségek helyzetének fejlesztési asszociációja (Asocijacija za unapređenje položaja nacionalnih manjina).

            Az Alkotmánybíróság a – testület január 17-i üléséről kiadott közlemény szerint[2]– megvizsgálja a törvény a 2. szakasza 2. bekezdése, a 10. szakasz 6.), 10.), 11.), 12.), 13.) és 15.) pontja, a 11. szakasz 3. bekezdése, a 12. szakasz, a 13. szakasz 3.) pontja, a 14. szakasz, a 15. szakasz 7.) pontja, a 19. szakasz 2. bekezdése, a 20. szakasz 1-től 4-ig pontjáig terjedő, valamint és a 23-tól a 27. szakaszok rendelkezésének alkotmányosságát.

            A vitatott törvényszakaszok közül talán a legfontosabbak:

– a 2. szakasz 2. bekezdése, miszerint „a nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről, és e területeken intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapít”;

–  a 11. szakasz 3. bekezdése, amely alapján a  nemzeti tanács „a köztársasági, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények (nevelési, oktatási, diák- és egyetemista jóléti intézmények – B. A. megj.) alapítójaként az alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja” és

– a 19. szakasz 2. bekezdése, amely alapján a nemzeti tanács „teljes egészében vagy túlnyomóan kisebbségi nyelven tájékoztató tömegtájékoztatási közvállalatok és intézmények alapítójaként a köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat, a nemzeti tanáccsal való megállapodás alapján, az alapítói jogokat teljes egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át”.

            A bíróság a többi kezdeményezést elutasította, azzal az indoklással, hogy azok „elfogadhatatlanok” (mielőtt még tárgyalt volna ezekről! – B. A. megj.), illetve „nincsenek meg az előfeltételek” a vitatott szakaszok a testület általi felülvizsgálatára. Az utóbbiak közé tartozik az újvidéki székhelyű Árgus (2010. május 31-i!) kezdeményezése is a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 33. szakasza alkotmányosságának és törvényességének a felülvizsgálására.

Az Árgus véleménye szerint az állami tisztségviselőknek a nemzeti tanács tagjának, vagy esetleg elnökének való megválasztása ellentétben van az alkotmánnyal és a nemzeti tanács intézményének elképzelésével.

Az állami tisztségviselői hivatás és a Magyar Nemzeti Tanácsbeli (MNT) tagság együttes gyakorlása a nemzeti önkormányzati önállóság és az állami szervektől való függetlenségnek a megcsúfolását jelentené. Ezek a személyek, funkciójuknál fogva ugyanis befolyásolhatják a nemzeti tanács működését, munkáját és független döntéshozatalát. Ez lehetővé teszi a nemzeti önkormányzat legmagasabb testületének állami irányítás alá vonását.

– Tudni kell azt, hogy nagyon különböző emberek, nagyon különböző szervezetek támadták meg ezt a törvényt. Vannak közöttük sajnos magyarok is, vannak szélsőséges szerb nacionalisták, tehát nagyon különböző szervezetek támadták meg ezt a törvényt. Ez a támadás azt bizonyítja, hogy ennek a törvények valóban súlya van a közösségi építkezésben, hogy ezekkel a jogosítványokkal élve nagyon sokak ijedtek meg attól, hogy esetleg a magyar közösség talpra áll, megerősödik a törvény adta lehetőségek és keretek miatt. A veszély valós. Azt gondolom, hogy ha néhány nagyon fontos szakaszát ennek a törvények elfűrészelné az Alkotmánybíróság, abban az esetben nagyon sok olyan eszköztől esnénk el, amelyek segítségével aktívan tudjuk közösségünk sorsát, jövőjét befolyásolni. Én nem is gondolok erre a forgatókönyvre. Én bízom abban, és mint alkotmányjogász ezt szakmai szempontokkal is alá tudnám támasztani, hogy ezek az érvek nem meggyőzőek, abban a vonatkozásban , hogy a törvény ezen paragrafusai alkotmányellenesek lennének. Mégis, az Alkotmánybíróság bizonyos politikai szempontokat is mérlegel, ezért nem tartom kizártnak, hogy ne így végződjön a dolog. Mégis, ma abban bízom, hogy azért alapvetőleg ez egy alapot nélkülöző erőlködés, rosszindulatú erőlködés és nem több ennél – mondta Korhecz Tamás, az MNT elnöke a Napjaink c. említett műsorában.[4]

Korhecz Tamás nyilatkozatában – mint általában – nem takarékoskodott a (negatív) jelzőkkel és a (le)minősítésekkel. Támadásnak nevezi azt, hogy magánszemélyek és szervezetek alkotmánybírósági kivizsgálását merészelték kezdeményezni annak a törvények, amelyiknek a kidolgozásában maga is „asszisztált”. Holott a demokráciában ez a jogszabályok alkotmányossága ellenőrzésének a legtermészetesebb módja. (Más dolog, hogy Szerbiában hogyan működik az alkotmánybíróság és mi lesz ennek az eljárásnak az eredménye.)

Köztudott, hogy az említett törvénnyel kapcsolatban a magyar közösségen belül – már a jogszabály elfogadását megelőzően is – megoszlottak a vélemények. Még a kidolgozásában részvevő Várady Tibor is elismerte, hogy „nem jelent autonómiát”[5] az, amit a törvény nyújt”[6](A törvény paragrafusainak többségét – Korhecz nagybecskereki elmondása alapján – Várady Tibor és ő írták, elfogadásához pedig, a VMSZ parlamenti képviselői asszisztáltak.[7])

            Az elmúlt csaknem három év alatta gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek számos hiányossága van. Még azt sem fogalmazza meg, hogy milyen testület a nemzeti tanács! Probléma van a nemzeti tanácsok hatásköreivel is. Ezt ugyanis az említett törvény, csaknem minden esetben, feltételes módban, vagyis nem kötelező erejűnek határozza meg. Ez többnyire abban nyilvánul meg, hogy a nemzeti tanácsot „kezdeményező”, „figyelemmel kísérő”, „javaslattevő” és „véleménynyilvánítási” illetékességgel jogosítja fel.

Aztán emlékezzünk azokra a perekre, amelyeket Korhecz a zentai képviselő-testület ellen indított, amikor – az iskolaszékek tagjainak kinevezésekor – elutasította az általa javasolt személyeket és a községi tanács jelöltjeit nevezte ki[8], a Magyar Szó főszerkesztőjének leváltásával keletkezett (nemzetközi reagálásokat is kiváltott) botrányra[9], a felsőoktatási ösztöndíjprogram pályázat lebonyolítása és a kérelmek pontozása során történt magyar-magyar megkülönböztetésre[10], stb. Mindez több mint indokolttá teszi a törvény (és az MNT működésének) alapos felülvizsgálását. 

Négy vajdasági magyar párt 2012. szeptember 27-én Felhívást fogalmazott meg a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez, amelyben összefoglalta a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeit. Az nemzeti kisebbségi autonómiával kapcsolatos követeléseket a dokumentum második pontja tartalmazza:

–  2. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű autonómiát. A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, felruházná döntéshozatali joggal és hozzájárulna az érdekeinek megfogalmazásához és hatékony képviseletéhez. Ezt követően új, demokratikus nemzeti-tanácsi választások megtartását, az állam által elkészített és kezelt teljes választói névjegyzék alapján, olyan választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe venné a lakosság területi megoszlását.[11] 

Az új nemzeti tanácsi választások 2014-ben esedékesek. Addig módosítani kell a törvényt. A jelenlegi szerbiai viszonyok azonban nem kedveznek a magyar pártok és civil szervezetek követelései megvalósításának. A magyar autonómiáért való küzdelem ennek ellenére folytatódik. Függetlenül a magyar pártokraták akaratától is. 

Újvidék, 2013. február 10.

[1] http://www.ustavni.sud.rs/page/view/sr-Latn-CS/0-101765/saopstenje-sa-1-sednice-ustavnog-suda-odrzane-17-januara-2013-godine-kojom-je-predsedavao-dr-dragisa-slijepcevic-predsednik-ustavnog-suda?_qs=17.%20januar

[2] Uo. és http://www.dnevnik.rs/politika/nadleznosti-na-ustavnoj-proveri

[3] Alkotmánybírósághoz fordult az Árgus: http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3444, Magyar Szó, 2010. június 1., 4. o.; Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 117. szám, 2010. június 1. és Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Reggeli Sajtófókusz, Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június 1.

[4] https://www.youtube.com/watch?v=R8ipODdVMFg

[5] Bozóki Antal: Problémák a nemzeti önkormányzattal. http://www.mpsz.net/,2011. február 27., 21:39;http://www.argus.org.rs/irasok, 2011. február 28., 09:17; Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Kisebbségi sajtófókusz, 2010. február 24. és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, IX. évf. 50. szám, 2011. március 2.

[6] Memorandum Orbán Viktornak. Orbán Viktor 2009. december 16-i délvidéki körútján a délutáni órákban Temerinbe látogatott, ahol többek között civil szervezetek képviselőivel találkozott. A csatolmányban szereplő szervezetek kérésére, az általuk megfogalmazott mamorandumot Csorba Béla átadta az illusztris vendégnek. A memomrandum szövegét lásd:http://ujmagyargardagyor.gportal.hu/gindex.php?pg=31456241&nid=5365227

[7] Bozóki Antal: Egy korszak végén. http://www.argus.org.rs/index.php/irasok/8-irasok/542-gondolatok-ifj-korhecz-tamas-lemondasa-kapcsan, 2010. június 03. [18:01] és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 135. szám, 2010. június 28.

[8] Pesevszki Evelyn:  Pert nyert az MNT, Magyar Szó, 2010. November 18:http://www.magyarszo.com/hu/2010_11_18/kozelet/60539/

[9] Vajdaság Ma: Maratoni vita után leváltották a Magyar Szó főszerkesztőjét. http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/06/25/maratoni_vita_utan_levaltottak_a_magyar_szo_fszerkesztjet/, 2011. június 25.

[10] Bozóki Antal: Újabb botrányt okozott az MNT. http://www.vajma.info/cikk/tukor/4317/Ujabb-botranyt-okozott-az-MNT.html,2011. augusztus 13. [17:54]; Central Europica Centralis (CEC), Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus 15. és http://www.mpsz.net/, 2011. augusztus 15. [12:16]

[11] http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert és

http://www.peticiok.com/petition for the maintenance of the national identity of the Hungarian minority community in Vojvodina A dokumentumot 2012. október 11-éig 218-an írták alá.