Csicsókai füstbement terv

2012.10.11. 10:39



Ég a napmelegtől a kopár szík sarja*,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a
tors**közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.
Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga
Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;
Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan,
Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan.

                                    Arany János - Toldi

Füst előttem, füst utánam (Fotó:Facebook)

A Csókai teremtéspusztulás kilencedik része

Csicsókai hóbort lett a gyújtogatás. Egyesek tényleg imádják Prométeuszt a tűz csiholóját és élnek ebbéli szándékukkal, hol itt – hol ott. Égett itt a tűzkőhalom kopjafa utánzatostúl, az „őrzött” szemétlerakó, amely éppen akkor gyulladt fel „ismeretlenül”, amikor az őr-pajtás pájinkáért vót! Nem kell elfeledni a téglagyár nevezetű gödröt sem, ahonnan ömlik a metán és vízen meggyújtva is ég, de ég a tarló, -mely atyókfia-gyújtogató lábába került, mert nem vette észre, hogy a gumicsizmája időközben jól áthevült...

A gyermeknek mondják: Ne játsz a tűzzel! A gyermeknek igen, mert még nem érzi a veszélyes elem pusztító erejét, de a csicsókai felnőtt az más, ő az elemek felett van, de gyorsan rájön, hogy mégsem, akkor már bajban van, bár már nem gyermek és Csicsókán minden mese új, még a hétfejű húsgyári sárkány története is, amelyet négyévenként választások alkalmával mesélnek el...

A messzemenően híres gazdaság az ezredfordulóval kimúlt Csicsókán, most azzal kell sáfárkodni, ami a csicsókai vincelléreknek*** megmaradt. Mivel a vincelléreknek észből van többlet (Móra ferenc után szabadon), ész-t kell árúba bocsájtani, csak egy a baj, hogy a vásárló, avagy pénzét Csicsókába befektető sehogyan sem akar megérkezni, valahol igaza is van, mert ki akar elvenni egy fogatlan, vén csicsókai banyát, aki folyton tűzel a nyelvével vagy kukorica csutkájával....

Ég a terjáni Holt-Tisza ág
Fotó: Gergely József - Magyar Szó

Immáron a terjáni temető közvetlen közelében lévő kiszáradt Holt-Tisza ágban tőzegesedett disznó-trágya gyulladt meg ismeretlen oknál fogva! A terjáni temetőn, az őseinken átfolyó trágyaléről van szó! Az őseink bosszúja a hanyag, mihaszna útókor felett? Érdekes, hogy a füst Csicsóka felé terjeng a szellemfaluból, arra felé, ahol Terján pusztulását megírták, majdan „magyar” emberek végrehajtották! Az a Terján, amelyről a jelenlegi csicsókai vezetés sem akar tudni, pedig egy éve igérgették a ledőlt, enyészetnek esett, nyárfából készült „Napsugaras szilfakereszt” újbóli felállítását! Mindenféle dáridóra, utazgatásokra, üdülésekre van pénz az ősökre nincs, pedig aki a múltját nem tiszteli, annak kétséges jelene és jövője nem lészen!

Mi maradt? A természet, az életkörnyezet, ezt kell árúbabocsájtani, mert a globalizált világban van környezetszennyezés, akkor Csicsókának is kell ilyen, talán csak nem maradunk le a kortól?! Így reggelenként New York-i szmogra ébredtünk és a vasútállomást metrónak nézhettjük.

A közbeszédben új tűzfészekre leltek Csicsókán, mert az új mégiscsak új! A spanyol sorozatokban is az új a ropogós ugyebár! Kimentem a csicsókai piacra eligazítás gyanánt, hogy tudjam mi történik a dimenzióban, odafordultam a dimenziókat jól ismerőhöz (csicsókai 3D =1D piac, 2D kocsma, 3D kulturált ház):

-Tudja lelköm Leonció, hogy szerette Lűsziszitát, csak az a fránya Drákó ne lönne, aki folyton bekavar!

-Tudja e néném ki az elnök? Igen, lelköm az Orbán Viktor!? Várjá mán, nálunk?! A Boris! (…)

-Kedves néném a Boris már rég elment, csak a tehén emléke maradt, amelyet az elnökválasztási kampányban csókolgatott, melyet a sárga mezű újgazdáknak osztogatott...

-És nálunk néném itt Csicsókán?

-Várjá mán, te most ugratsz engöm! Nem az Áder János, mert az szép embör, de ennek is van bajsza, mög Szögedre jár hallom én, de nem piros paprikát árulni a hírős Cserepes sori pijacon! Nekünk mög itthaggya a bűzt! Mög a sok lik-lukat, amit mostan ásogatnak mindönfölé! A kampányban azt modta most indul a húsgyár, de azt nem mondta hova! Mög ígérte, hogy vágni fognak az állatorvos kollégájával, de lelköm itt mán csak jópofát fognak vágni, mert jószág az nincs, hijába mönnek a pénzéhös községiek összeírni azt!

Érdekessége a történetnek, hogy a délivégeken a királytévé után a zéró tévéket nézik az itt élő magyar emberek...Teljességében, van egy párttévé is Pannónia síkságán!

Mitől "bűzlik" Csóka?

Apropó a pártújság az elmentél józan ész laptánácsával karöltve lehozta az elnök ezeregy éjszaka meséit, szóvolt bűzről, tűzről, közmunkás-gödör ásásról (három munkás / hat főnök...) gazdátlanságról, szemétről, amelyet a szabadkaiaknak akarnak alyándékozni. Meg arról, hogy hét millát nem tudnak csepfolyósítani, mert a főmufti nem engedi efféle sarcolását a csicsókai népnek. Nem volt szó arról mennyiért adták el a tartományi képviselői mandátumot stb.Továbbá, hogy a koaliciós partnerrel újra bevezették a csodás egypártrendszert és immáron nyolc éve gyakorolják. Időnkét a fotelyő körül eljátszanak, mint a gyermekek az óvodában, hogy ki ül bele...

Valójában az egész egy politikai böszme, melyet hadd ne mondjam ki fejlesztett tökélyre! Tipikus, mindenbe való kontárkodás és a megoldás kikerülése. Olyan időket élünk, hogy szükség van olyan emeberekre, akik nem avatkoznak bele a munkájukba. Voltak a történelembe bábkirályok nos Csicsókának is lehet bábelnöke...

Kié a hatalom? Akiről elhisszük, hogy az övé! Igen, rögtön tévedtünk, mert az övé sem...

Csicsókán füstbe ment a terv, pusztul ami hasznosítható, tönkre megy ami néha jó is volt. Mi maradt, gödör, szeméttelep, füst, dölyfösködés, önámítás, önimádás, hajbókolás, talpnyalás...

Vannak szebb dolgok is a világon és szebb füstbement tervek:

Egész uton – hazafelé –
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?

Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.

S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.

S a kis szobába toppanék...
Röpült felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.

                             Petőfi Sándor

                  (Dunavecse, 1844. április.)

Margit Zoltán


* Levágott gabona töve.

** Lekaszált gabonának fölben maradt csonkja, torzsa.

*** A vincellér régebb a szőlők kezelésével és megőrzésével, illetve nagyobb szőlőknél az azokban előforduló munkák felügyelésével megbízott személy volt, aki az állandó cselédek sorába tartozott, és szabad lakáson kívül rendes éves fizetést kapott, amely vagy kizárólag készpénzből, vagy készpénzből és terménybeli járandóságokból szokott állni. Jelen esetben csicsókai polipatikus.

A bejegyzés trackback címe:

https://margitzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr4014972258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása