А terjáni kereszt 1994-2011

A közösség szellemi leépülését meggátolni nem lehet, az a közösség, amely a múltját pusztulni hadja, annak nincs jelene és jövője sem lesz!
Elárverezett falum elhagyott, elvadult temetőjében...


Körülötte gyomok között vergődő maradék dísznövény...


A fafaragók nevei sorjában az 1994 évvel datálva...


Kopott koszorú és hüllőként szétcsúszó gyökerek...


S átöleli az enyészet, megköveti a magány...


Elkorhadt és ledőlt a bálványsúlyú szilfakereszt...


Csóka felé dölt, írányt mutatva a pusztulásnak...


Napsugaras szilfakereszt lesz e itt még...


A sóvirág még megmaradt, itt sóvárog szegény a terjáni parlagmagány szélén...

Margit Zoltán

http://panoramio.com/photo/60092705

A bejegyzés trackback címe:

https://margitzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr86052652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása