Nyílt levél az MNT elnökéhez, tartományi oktatási titkárhoz és az emberjogi bizottságoknak és szervezeteknek címezve
A csókai "Jovan Popovic" Általános iskola körül évek óta méltó csendbe burkolódzva zajlanak a történések. A tanárok hallgatnak, a diákok szülei birkatürelemmel viselik gyermekeiket is érintő kellemetlenségeket. A politika pálcát tört tanár és diák felett, mert ugyebár a politikában alkuk, érdekek és szerződések a mércék. Az újkori demokráciákban a  demokratikus választás joga a polgár egyetlen joga, már ha az övé, mely csak egy vasárnapig tart négyévenként reggel héttől este hétig, viszont az eredmény az négy évig biztosítja a rabigát vagy a jólétet, tehetség, alkalmazkodó készség jegyében.
A kettő "legerősebb" párt káderei Csókán megegyeztek a következőkben: a Művelődési Oktatási Központ és a Kommunális vállalat a VMSZ hűbéreseit szolgálja egy mandátumon keresztül, summa summarum: kultúra és szemét hordás végletei kellenek a községi magyar politikusainknak.Szép jövő vár a csókai magyarra, kulturált szemétkihordás! A Demokrata Párt hűbéresei meg viszik a választási nyeremény többségét így az oktatást többek között. A kirakatban jót veszekszenek a pénzosztásnál megegyeznek és nem avatkoznak bele a másik párt hűbérrendszerébe, csak a vállukat vonogatják, kiejtik: "ez van, ezt köll szörötni" -ez az alapja a csókai hűbérrendszerű politizálásnak. Nem bántalak nem bántasz. Amennyiben nincs ügy, nincs eljárás, amennyiben hallgat mindenki nincs esemény. Figyelmeztetőül kiállt a költő: "Ne hagyjátok a templomot,A templomot s az iskolát!" Nekünk kulturált szemétkihordás dukál és köll!
A csend mögött nagy bajok bújnak meg, az a közösség, amely fél az hallgat, nemcsak azért mert hallgatni arany, hanem a tönkretett csókai gazdaság által nincs munkalehetőség és tanárjaink féltik a munkahelyüket és eltűrik, diplomás emberek révén a politikai nyomást és a politikai kiskirályok értelmetlen improvizatív játékait. Fejet hajtanak a politikai hűbérrendszernek és ezt várják el az általuk "idomított" diáktól is, öncenzúra, önös érdek, önimádat képlet alapján csakis a meghunyászkodás a jó, minden más gonosz és alávaló!
A diák érdekei meg a szülő érdeke maradt, mivel a társadalom pajzsként használja föl a jövő zálogát a jelen pénzszerzési lehetőségeinek kiaknázására, mert ugyebár mindenki a gyermek érdekeit tartja szemelőt és mindent meg is tesz a gyermekért paroláktól zajos a csókai általános iskola is.
Évek óta szemtanúi vagyunk az igazgatóválasztási bohózatnak, amely bizonytalanná teszi az intézmény irányítását viszont a cél szentesíti az eszközt, miért kell a bizonytalanság, hogy a politika irányítsa az iskolát és ne a szakma, aki rosszul néz az egyesek feleségére, férjére és gyermekére az röpülő üzemmódban találja magát, ravasz elmélet a róka is ezt teszi a tyúkokkal, amennyiben kelekótya a gazda. A Magyar Nemzeti Tanács 2010-ben kettő igazgató jelöltet is támogatott "teljes mértékben" egyik sem lett megválasztva a VMSZ-eszes tartományi titkár meg egy harmadikat nevezett ki az intézmény élére, egyértelműen a demokrácia partitúrájával rendelkezőt, holott tudta, hogy a szülői tanács, a tanári kar és az MNT támogatta a kettes számú jelöltet, ennek ellenére felülírta a demokrácia szabályait. Elemzés: az MNT elnökének tekintélye zéró (tolerancia) a VMSZ-eszen belül, még a kiscsókai libajárás is felül írja! Mondhatnánk úgy is, hogy nem konzultálnak az urak egymással, de mondjuk úgy is, hogy a VMSZ-eszet nem érdekli a független MNT elnök szakmai ill, ahogyan ő szokta mondani vót: szakpolitizálása, egyértelmű nem tudja a jobb kéz mit csinál a bal, ill. de nagyon is tudja, káoszt és azon belül a zavarosban való halászatot!
Az iskolaszék elnöke a nagykikindiai bíróság bírája a bírákról szóló törvény és a közhivatalokról szóló törvénnyel összhangban összeférhetetlen szolgálatot teljesít, bár ő másképpen látja a történetet. Az utolsó előtti ülésen, amikor is kieszközölni szerettük volna, hogy ismételjük meg a voksolást az MNT által támogatott jelöltre, kis-idő múlva felpukkadt és berekesztve az ülést elfutott. Te jó ég mi lesz, akkor ha valami oknál fogva szembekerülünk vele az igazunkat bizonyítva? Netalán az iskola ügyében kelljen neki dönteni, hogyan fog? Rá sem merek gondolni, hogy konzultál majd a demokrácia valamelyik pártjával, és a gyermekek érdeke? Az önös érdek felülír mindent!
A diák ügyedül maradt, mint Ábel a rengetegben. Mit tesz az ember, ha egyedül marad? Először megszeppen, majd keresi a megoldások lehetőségeit, ugyebár! A 7b magyar osztály is így tett. mert betelt a pohár, hogy ők mindig a legek, de a rosszabb oldalról. Parányi felnőtté váló elmécskékben összegyülemlett a sok megaláztatás és lejárató hadjárat, amit kisebbségként el kell viselniük a szolgalelkűvé válásig. Ők még nem tudják, miért viselkednek így velük, de érzik már a szolgálat terhét, mert ugyebár az idomítás mély árkokat váj a lelkekben, tudjuk a medve sem jókedvében táncol, ha csörgetik a láncot! A magyar gyermeknek is rezegnie kell, ha csörgetik a láncot! Maguk maradtak, mert osztályfőnökük nem áll ki mellettük, az az osztályfőnök akinek a "védelmező kart" kellene, hogy föléjük nyújtsa, ehelyett a gyermekek a legek: a legrosszabbak és ő a fő szónoka e badarságoknak. Hol van a gondolkodó emberi hozzáállás, hol van a pedagógiai szeretet? Féltjük a fotelünket, mert a hűbéruraink a kulturált szemétkihordást választották nekünk! Itt a szégyen szó nem létező fogalommá vált, a törvény szava kit érdekel, megyünk az EU-ba!
A tisztánlátás véget elbeszélgettem gyermekeimmel és szüleikkel, mert kötelességem a szülői tanácsban és az iskolaszékben az ő érdekeiket képviselni, miért is indultak az igazgatóhoz kollektíven panaszra vállalva az azt követő érdekükben történő lehetséges megtorlásokat.
A tornatanárral kezdték az őket ért sérelmek ecsetelését, mert ugyebár a panasz zöme e szakkádert érte a demokratikusan leköszöntött igazgatónál. Elmondták, az órákon, már ha kedve szottyan, azt megtartani, mert lejárt a műszakja, avagy a tornaterem nem áll rendelkezésre -címek alapján. Kiabál velük, a tornacipőjét vágta hozzá diáktársukhoz nyomatékosan, csak a tekintély biztosítása végett, tudja meg mindenki ki az úr a háznál a hűbéresek házánál! A következő lépésénél, mély levegőt vettem, mert az univerzum borult fel bennem, a lányok bugyijába, akart nézni, hogy hazudnak e a havi vérzést illetőleg, egyértelműen megtagadták, mínusz és egyes lett a jutalmuk! Az osztályfőnök tudva e panaszokat bölcsen hallgat, mert ugyebár a gyermekei túloznak a szülő meg értse meg, hogy a gyermekben is van baj és nem az iskola fogja megnevelni, mert az a szülő dolga, ugyebár! Folytatódik történetük a fizika-kémia tanárral, aki a fizika példáját osztálytársuk megalázásával adja fel, a kémiai reakciót a szülők közösülésével példázza. A nyelvtanárok nem beszélik az előadandó nyelvet, viszont fusiban órák után az Európai Unió pénzneméért korrepetálnak! A karhatalom meg hallgat, bár tud mindenről, a parancs az parancs!
A 7 b. el fogja szenvedni, a merészségéért is kiállásáért a demokrácia büntetését, már meg lettek bélyegezve, a jövőjük bizonytalanná vált, mert a tanulmányi eredményükön rontanak a "rebellis" viselkedésforma végett nem a magaviseletükön (!?) A magaviseleti rontást vastagon kell bizonyítani a tanulmányi átlag leverését nem! A bűnük, hogy nem szolgalelkűek, nem lehetett őket megtörni és betörni, mert gerinces gondolkodó emberpalánták ők, nem holmi giz-gazok, akik meghajolnak minden szélnek! A bűnük, hogy magyarnak születtek? A bűnük, hogy nem fogadják el a politikai hűbérrendszert? A bűnük, hogy gondolkodó lények? A bűnük, hogy szüleik és tanáraik gyávaságán túl is merészen kiállnak jogaik védelmében a jogaikat sértőkkel szemben?

A megoldás, hogy a politika kivonul az iskolából és békén hagyja úgy a tanárt, mint a diákot! A megoldás, hogy demokratikus rendszert építenek, nem politikai hűbérrendszert! A megoldás, hogy nem kulturált szemétkihordás jár a rendszerbélileg lebutított csókai magyarnak. A megoldás, hogy megvédjük a templomot és az iskolát! A megoldás, hogy az MNT kiemelt védelme alá helyezi a csókai általános iskolát! A megoldás, hogy ha kell testünkkel védjük meg a csókai magyar diákot!

E történet Európában zajlik a XXI. században az előcsatlakozásért kuncsorgó Szerbiában...