A káosz törésvonala mentén - politikai diszlexia, avagy diszgráfia?
2010.08.20. 18:28
Amennyiben követjük a parlamenti közvetítéseket (jó gyomor kell hozzá) felmerül a kérdés, hogy kedves népet-képviselőink nagyobb része szenved a diszlexiában és a diszgráfiában is, sőt a XXI. század mércéje szerint még írástudatlan is. Egy motorikus folyamat van begyakoroltatva velük, amely vezér bólintásával a három lehetőség közötti gombok lenyomásában merül ki. Komoly és felelősségteljes munka! Hiába alkotmány ellenes a "biankó" lemondás intézménye Demoklész kardjaként a népet-képviselők feje felett lóg és gátolja őket a demokrácia gyakorlásában, szabad vélemény formálása már régen elfelejtett fogalom és nem is illik a tisztelt ház nyugalmának megsértése. Mit hozott magával ez a folyamat? A párt újra-bejegyzés a pártagság lojalitását volt hivatott ellenőrizni, megrettentő szám jött le, Szerbia minden harmadik állampolgára pártag (!?). Szerbia népessége 7.397.000 fő, (5.5 millió felnőtt), abból: 1.859.906 munkás 1.580.339 nyugdíjas 758.387 munkanélküli 670.000 éhező ember 1.301.368 ember a szürkegazdaság munkaereje, mivel semmilyen nyilvántartásban nincsenek vezetve - magyarán: feketézők, fusizók, adómentesek... (E réteg egy része a pártok titkos donátorai? Az államtól való védelem gyanánt donációkban részesítik a politikai pártokat? Másik része a koldusok tábora?) és 1.600.000 pártag (!?)Tehát a nép demokratikus igába lett vonva, sikeresen! Egyszerű matematikai logikával élve, hogy a jelenlegi pártvezetők tagjai voltak a kommunista pártnak egy eszmét és ideológiát fújtak anno és ma is, eljutunk addig a tényig, hogy nincs Szerbiában számba-vehető ellenzék! Bármilyen furcsán hangzik ez nem véletlen! A mai politikai "trendek" sem véletlenek a mindenki-mindenkivel való stratégiai együttműködése, mert ugyebár az ellenzéknek kellett volna ellensúlyozni a mindenkori hatalmat, anno is csak papíron létező fogalom volt, ahogyan ma is. Egyszerűen az érdekek és azon belül a választott személyi érdekek a mérvadóak és azok még az egyházi dogmákat is felülírják! Visszakanyarodva a tényhez, hogy Szerbia egyharmada pártag, akkor eljutunk ahhoz a konklúzióhoz*, hogy minden család párt család és egyenesen a tisztelt házból van irányítva! A parlamentáris demokráciát familiáris demokrácia váltotta fel. A familiáris demokrácia alap-sejtje a család: kettő pártaggal egy munkással egy feketézővel egy munkanélkülivel egy nyugdíjassal és kettő kiskorúval...A poltikai diszlexia és diszgráfia a törvények meghozatalánál és betartásánál is jelentkező uralkodói nyavaja. A populációk térben és időben alkalmazkodnak a változásokhoz, mely a túlélés alapjait képezik. Az egyén tűrőképessége erősíti a család ellenálló képességet a napi változásoknál. Kíváncsian figyelem, hogy az éhezők éhsége mikor csap át farkas éhségbe, mert az uralkodók e réteget figyelmen kívül hadják...
Szerbia patriarchátusi** szemléletét ismerve, az egész ország egy középpontból van irányítva. A középpontban csúcsosodik az államelnöki és pártelnöki abszolut hatalom! Alant az alatvalói rangosztályok vezérhez alkalmazkodva halmazati rangokkal és funkciókkal, bár törvény ellenes de nem hatalom ellenes viselkedés forma. Ebben az "új" demokratikus rendszerben a hölgyek húzzák a rövidebbet, mert már kényszerítik őket a "férfias" játékokra törvénybe foglalva: éspediglen: kötelező a gyengébb nem 30% részvételi aránya a politika harc mezején. A törvény alkotó jó mellé lőtt, mert vajon melyik gyengébb nemre gondolt ill. kevésbé képviselt nemre? Vajon melyik nem és annak kombinációi a gyengébbek manapság és a kevésbé képviseltek? Értve, -irodalmi szintre emelve: jelen esetben a hölgyekre gondolt a bölcs jogalkotó, gondolva arra a pillanatra, amire még Vatikán város nem, mi történik, ha ténylegesen a természet jóvoltából a női népesség túlszaporodik Szerbiában, akkor a kisebbségben lévén a hatalmat szerető férfiak is 30% -ban képviseltethetik magukat a mindenkori hatalomban, hát nem gyönyörű…Szerbia vezetési stílusát ismerve ez körülbelül, akkor következik be, amikor a konklávé*** szürke füsttel fogja jelezni Rómának és a világnak első Mária pápánk felszentelését és hivatalba iktatását! A Kánaán ideérkezéséig fogadjuk e el a politikai diszlexiát és diszgráfiát, avagy tagadjuk, ez itt a kérdés, választhattok...
Vajon jó irányban halad világunk szekere?
Margit Zoltán
* Következmény, tanulság.
** A patriarchális (apajogú) családban a család legidősebb férfitagja rendelkezik a család vagyonával, ő irányítja a családtagok munkavégzését, felügyeli magatartásukat, képviseli kifelé a családot.
***A Római Katolikus Egyház által 1274-ben létrehozott alkalmi intézmény, melynek feladata a mindenkori új pápa megválasztása.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://margitzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr606052719
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Margit Zoltán 2010.09.02. 09:32:37
Magyar Szó - Közös íróasztalunk http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-09-01_A_kaosz_toresvonala_menten_politikai_diszlexia_avagy.xhtml