Egy hét leforgása alatt kétszer is jártak a tolvajok a péterrévei Tóth József udvarában. Szerdán is, vasárnap is meglopták. A riasztóberendezéssel felszerelt lakásban és a tőszomszédságában lévő üzlethelyiségben nem próbálkoztak, az udvarban álló melléképület feltörése azonban alighanem kihívást jelentett a számukra, mert oda bemerészkedtek.




Az esetekről így számolt be a vállalkozó:

– Péterrévén kevés nap telik el úgy, hogy nem hallunk hírt valamilyen betörésről. Már szinte hozzá is szoktunk a rendszeres garázdálkodáshoz. A baj csak az, hogy az elkövetőket soha nem sikerül megtalálni és elfogni… Énhozzám most mindkét alkalommal éjjel surrantak be, az utca felől érkeztek, a kerítésen át. Először a fagyasztóládából vittek el 8-10 kilogramm húst meg valamennyit az ugyanott tárolt fűszerekből, a második esetben pedig a fiaim két mountain bike kerékpárját lopták el. Négyszáz euró körüli értékkel károsították meg a családot. A tolvajok azonban nem most jártak nálunk először. Tavaly az üzlethelyiségben történt lopás, akkor a mobiltelefonomat emelték el egy pillanat alatt, amíg én a boltból átléptem a műhelybe… Biztosra veszem, hogy a bűncselekmények okozóit ezúttal is futni hagyják, most sem fogják kézre keríteni őket.


A falu piacterén található Veronika Büfét is rendszeresen látogatják a helybeli tolvajok. Mostanában három ízben is bent jártak. Két alkalommal az ablakon keresztül, egyszer pedig az ajtón át jutottak be az italozóba.
Ljubović Géza alkalmazott szerint mindig mindenből visznek el egy keveset. A szeszes- és az üdítőitalok, a kávé, a cukor és a tejszínhab mellett, így tulajdonítottak el például egy hősugárzót, asztalterítőket, kávécsészéket meg poharakat, amelyek egy részét meg is találták az elkövetőknél. A tetteseknek azonban a hajuk szála sem görbült.

– Ugyanakkor, ugyanazon az éjszakán a benzinkúton is jártak tolvajok. Onnan több karton cigarettát vittek el. Sőt még az én házamba is betörtek, immár harmadik alkalommal – mondta a Veronika Büfé pincére. – Már három DVD lejátszómat ellopták, de gázpalackot is emeltek el a házból. Meg kávét, cigarettát. Egyszer eltűnt a kabátom is.


A büfé mellett lévő Kole nevű kenyeresbódét már csak a „hecc kedvéért” sem hagyják ki a piactéri betöréssorozatból. Az utóbbi időben szintén három ízben jártak az aprócska üzletben a notórius fosztogatók. Ezen tolvajlásos esetek legfeltűnőbb érdekessége az, hogy az elkövetők alighanem soha sem érkeznek üres gyomorral, amire abból lehet következni, hogy távozásukkor a pékáru mindig hiánytalanul megvan. Egyetlen vekni és egyetlen kifli, kalács sem szokott hiányozni sem a polcokról, sem a kirakatból.

– Valójában nem is értem, hogy miért követik el a betörést – közli csodálkozva az elárusítólány, Máriás Veronika. – A legutolsó ilyen esetnél nem is vettem észre azonnal, hogy mi az, ami hiányzik a kioszkból. Amikor reggel 5 órakor megérkeztem, csak annyit láttam, hogy kifeszítették az ablakot. Az aznapra elkészített áru ismét darabszámra megvolt. Később tűnt fel, hogy elvitték a szanitáris könyvet, de elképzelni sem tudom, hogy mi szükségük volt rá. És a saját kávém volt az, amit még hiába kerestem, nem találtam. Korábban a pénztár fiókját lopták el meg az általam használt hősugárzót. Akkor még sütemények is voltak, de egyetlenegyre sem támadt gusztusuk. Csak egy kisebb cipóba haraptak bele, de a finnyás betörőknek nyilván az sem ízlett, mert azt az egy falatot is kiköpték, megtaláltam a padlón.


A Koszorús házaspár 6 holdon termeszt burgonyát. Egy kisebb, fátyolfóliával lefedett területen korai érésű fajtát is, hogy mielőbb felszedhessék és értékesíthessék a terményt a piacon, amikor még jó árat kaphatnak érte. Jelenleg kilogrammonkénti 100 dináros áron adható el az újkrumpli (a régiért pedig 30 dinárt kell fizetni a boltban). Érthető, ha a tolvajok is igyekeznek ilyen kelendő portékához jutni. Ha pedig éjjelente sikerül 200-300 kilót zsákmányolniuk a primőr áruból, máris kitűnő fogással dicsekedhetnek.

– A helybeli mezőőrökkel beszélgetve is halljuk, magunk is tapasztaljuk, hogy a péterrévei határban szinte egyetlen földterület sincs biztonságban – mondja Koszorús Zoltán termelő, aki családjával a falu szélén, a Szerb temető közelében lakik. – Tavaly három héten át, minden éjjel a Csík-ér mentén, a krumpliföldön virrasztottunk a feleségemmel. Őriztük a piacra kész termést a tolvajoktól. Bőven volt időnk kifigyelni az éjjeli lopakodók módszereit: általában kerékpárral közelítik meg a kiszemelt parcellát, és a könnyen szerzett zsákmány javát, a nagyját zsákokba rakva elfuvarozzák. Alighanem az idén is meg kell tennünk ezt az óvintézkedést, ha nem akarjuk, hogy már most, az újkrumpliszezon elején megkárosítsanak bennünket. Nagy megterhelést jelent ez az éjjeli őrködés a számunkra, mert piacra járunk és szinte egész nap dolgozunk, így viszont még éjszaka sem pihenhetünk. Ha sejtjük is, hogy kik az elkövetők, a rendőrségen azzal hárítják el a megfelelő intézkedés megtételét, hogy házkutatási parancs nélkül egyetlen lakóépületbe sem mehetnek be terepszemlét tartani. Ha viszont két- vagy háromszáz kiló krumpli miatt ilyen jóváhagyást kell beszerezniük a bíróságon, akkor ott egyszerűen kinevetik őket. Nekünk legalábbis ezt mondták. Így pedig tehetetlenek ők is, mi is.