Dr. Győri-Nagy Sándor

Dr Győri-Nagy Sándor meghívására érkeztem a konferenciára, hogy újabb ismeretanyagot szerezzek és remek előadók bölcs tanácsait meghallgathassam. E találkozók mindig utravalót biztosítanak számomra és lelki felüdülést az együtt és egymásért gondolkodók és tevők táborából. A konferencia lelki háttere sem mellékes ugyanis a szegedi Ferencesek adnak otthont elképzeléseinknek, azok a Ferencesek, akik önzetlenül tesznek a bajbajutott emberbarátaik megsegítéséért. Hálás köszönet nékik!

Kultúrák Kis-Európája  letölthető Pdf formátumban

A hozzászólásom egy előzetes megkeresésre alapszik, a feketetói (Crna Bara) szerbiai kis falucska vezetője elpanaszolta, hogy szeizmikus (geológiai) méréseket fognak végezni a településhez tartozó szántóföldeken és félő, hogy a településeken is, a tájban lakó ember életterében is. (Feketetóhoz még hozzá tartozik Kanizsamonostora picinyke falucska).

A helyi vezető fél  a lehetséges okozott károk végett, amelyek az ember életterét veszéllyeztetik a tájban.  Tart a megélhetésüket biztosító termőföldek feldúlásától, amely a mindennapi táplálékot biztosítja számukra és ívóvízkészletük beszennyezésétől. A “vibroszeiz” - szeizmológiai mérések az éltető táj vallatása földgáz és kőolaj lelőhejek feltárása, majdan kiaknázása céljából.

A helyi vezető kérésére megosztom Önökkel a “hatalomhoz” címzett kérelmét a kutatások megszüntetése érdekében. A kérelem 2013.07.24-én íródott és 69/2013 ikatószámmal lett ellátva:

Aleksandra Raičević A feketetói H.K. elnöke

“Kérelemmel fordulók Önökhöz, hogy segítsenek megoldást kieszközölni az előállt helyzetben. Pontosítva Feketetó és Kanizsamonostora kataszteri községben a szerbiai kőlajforgalmazó – NIS kutatásokat végeztet kőolaj és gázlelőhely feltárása érdekében a magyarországi Acoustic Geophysical Services – Hungary által ill. meghatalmazásával e tevékenység végzésére.

A kutatást megelőzően közös megbeszéléseken vettem részt (17.06.2013 és 20.06.2013.), amelyet Csóka Község elnöke tartott a települések helyi közösségeinek (hét település) elnökeivel és a NIS munkatársainak bevonásával. E megbeszéléseken tudatták velünk, hogy kutatásokat fognak végezni termőföldjeinken a lakott területen kívül.

E megbeszélést követően felfigyeltem idegen személyekre a falumban, akik digitális fényképeket készítettek a település minden házáról 2013.07.20.-án. Utánajártam, hogy a kutatások által okozott “látható” lehetséges károk megtérítési folyamatában történő bizonyítási eljárásban lesz szüksége  NIS-nek a fotókra, e pillanatban tudatták velem, hogy a kutatásokat a településen belül is végezni fogják és ennek következtében a lakóházak és az ivóvízhálózat sérülései elkerülhetetlenek. A feketetói Helyi Közösségnek nem lett elküldve a kutatás kivitelezéséről szóló tervezet, a kutatatás kivitelezésének metodológiája és annak környezeti hatásáról szóló tervezet, továbbá nem lett feltérképezve a kutatás  jövőbeli következményei.

Továbbá nem kaptunk betekintést a kutatásokat megrendelő NIS és a kutatásokat jóváhagyó Csóka Község közötti megegyezésbe.

Csóka Község negyedrangú fejletlen községgé degradálódott Szerbiában. Községi központja Csóka (Čoka) falu, melyhez hozzá van rendelve a közigazgatásban: Hódegyháza (Jazovo), Padé (Padej), Tiszaszentmiklós (Ostojićevo), Szanád (Sanad), Feketetó (Crna Bara) – Kanizsamonostora (Banatski Monoštor) és Egyházaskér (Vrbica) falvak. A lélekszáma a községnek 11388.

Feketó lakosainak száma 437, Kanizsamonostoré 102. A lakosság összetételében főként elöregedett, özvegyi sorsban élőket vehetünk számba. A fiatalok eltávoztak a kilátástalan élet és a jövőkép hiánya végett. A települések épületei vályogból vert házikók, amelyek idestova 100 évnél is idősebbek. Meg kell jegyezni, hogy alap nélküliek, így a legkissebb rezgésekre is összedőlhetnek maguk alá temetve a szerencsétlen ott lakót. Továbbá e házikók alig vészelték túl a 2009.-es belvizet ez még gyengítette szerkezeti stabilitásukat. A vízvezeték is elidősödött a lakossággal egyetemben több, mint 60 éves.

Lakosaink az emberi létminimum külső peremén élnek, szegények, kiszolgáltatottak, picinyke kis nyugdíjacskájukat osztják-szorozzák havonként, amennyiben van nékik (0 -50 -100 EURÓ cca. 0 – 14.829,oo - 29.658,oo HUF). Bevételi forrásuk a szociális segély és a mezőgazdaságból származó apró napszámok, mivel itt is az intenzív füldművelésből kiszorult az ember és teret hódított a gép. Egyértelműen egyetlen vagyona a lakosságnak a vályogháza és a pár kataszter holdnyi földje. Értelemszerűen a kártérítés nem fog megoldani semmit, mert szakemberekkel való konzultálás után tudatosodott, hogy jelentkezhetnek károk a beavatkozás, - szeizmológiai mérések után is, amelyet nem fog megtéríteni senki, továbbá a víz hálózat is hasznavehetetlenné fog vállni a talaj erőteljes vibrálása végett. Félünk és rettegünk, attól ami be fog következni nálunk. A Helyi Közösségünknek nincs pénze a lehetséges károk szanálására, új vízvezeték-hálózat kiépítésére és új kutak ásására.

Kérjük Önöket segítsenek nekünk és ne engedélyezzék, hogy a szeizmológiai vizsgálatok a településeken belül lefollyanak. A lakosság félelemmel és agodalommal szemléli az eseményeket, fel van háborodva és ellenzik a szeizmológiai vizsgálatokat.
A lakosság alkotmány adta jogát veszítette el, amely szavatolja a nyugalmas, békés életet az élőhelyén. A peticíót, melyben a lakosság tiltakozik a szeizmológia mérések ellen jelen pillanatban 238 polgár látta el kézjegyével.


Melléklet:

-A Hely Közösség határozat
-Újságcikk a helyi újságból (Csóka Község elnökének Közlönye –VII. évfolyam 57.szám)
Előzetes:

Mozgalom a szabadságért

Az említett feketetói Helyi Közösség kérelmét követően „beleástam magam a témába”,
-utánakeresgéltem miről is lehet szó és mennyire valós a feketói aggodalom. Az „elektronikus sztrádán” ráfutottam egy civil szervezetre – Mozgalom a szabadságért / Pokret za slobodu - http://pokret.net/cms/ . E civil szervezet tényfeltárást végzett a szeizmikus mérések általi környezeti következményekről Szerbiában.

Folytatás következik...

Hozzászólás teljes szövege  letölthető Pdf formátumban