Rátóton, amikor ott kitört a “demokráci(j)ó” mindenki Béla volt, meg egy Józsi,

addig Csókán mindenki Jóska volt, meg egy Béla...*

Csókán posta ládákba érdekes aláhúzott értesítés érkezett. Először nézegettem, hogy ez tréfa-e, de mivel nem először követték el az ilyen nemű “szallag-felszólítást-értesítést-informálást-megfenyegetést-feclit”, komolyan elemezni kezdtem az egy mondatos “szellemi” terméket.

Egy mondatot sem tudnak a közpénzen élő, kommunánk tisztaságáért ádáz küzdelmet folytató vállalatunk szakkáderei hibátlanul leírni. A kultúrált - szemétkihordásra szakosodott magyarjaink, de megfizettetni a semmit, az nagyon jól megy nekik...

Mivel szerbnyelven is íródott -másodfele a “feclinek” az is -hibásan! Eljött valahára a várva várt pillanat! Most örülhet a délvidéki-magyar önkormányzatnak felmagasztalt Magyar Nemzeti Tanács a kétnyelvűség szent szavának betartása érdekében tett erőfeszítései termőre terebélyesedett meszes kérgű fájának és igencsak savanyú gyümölcsének!

Narancs fáról van szó ugyebár! Igaz, a narancsunk itt Csókán, -savanyú is, meg -pici is, meg -sárga is, de nemsokára haladó narancsos-kékszínű lesz, és a mienk, csak is mienk lesz!**

A helyzet nyugaton változatlan, de itt keleten a hülyeséget már be kell keretezni. Oda jutottunk, hogy a tisztelt MNT szolgalelküségének (Csubela Ferenc után szabadon) folyamatos bizonyítása érdekében szerb ajkú hivatalnokokat “szeretnének” Ady Endre gyönyörűséges nyelvezetére megtanítani kiadvány formájában! Nem kell elfeledni, hogy előtte volt egy nyeltvanítási kisérlet is, amely kudarcba fulladt! A kommenista gyökerekből táplálkozó, jelenlegi demokrácia eukompatibilis, minden-rendszert kiszolgálói a költői kérdést teszik fel: Mi a megoldás? A megoldás, hogy magyar embereket helyezzetek pozicíóba, állami munkahelyekre, területi elv alapján, azokat a magyarokat, akik rátok voksoltak! Mi meg akik nem voksoltunk rátok, mentsetek fel e nemes, “fennköltmagasztos” hülyeségektől, no meg az adó fizetéstől, mert nekünk belőletek csak kárunk van, semmi haszon fejében! Egyszerű, mint a pofon! Fából vaskarika!

Oda jutottunk, hogy a dícső “elvtársakat” kell megtanítani az anyanyelvükre! Itt nics szégyen, nem kell rögtön bemelegedni, -a felvonulás augusztusban lesz, nem most májusban...

Egy mondatot nem tudnak hibátlanul leírni, de nagyon igyekeztek, hogy egy mondat legyen, mert minél tömörebb, annál kissebb az esélye a hibának! Az “irodalom” ezentúl a “csókai egymondatos felszólitás”-ként fogja jegyezni, mint maradandó irodalmi remekműt! (…)

A felszólitás, “ÉRTESÍTÉS” valakinek szól, mert, hogy nincs rajta, hogy kinek az szemmel látható! Gondolom én: a mélyen tisztelt szemetelő polgártárs, hölgyem, úram, barátom, barátosném, elvtársfélém, egész és felebarátom, szeretőm, ellenségem...megszólítás azért még falun is dukál! A felszólító módot nem nagybetűvel jelöljük meg, írjuk, nyomtatjuk, hanem felkiáltó jellel a végét. Tudjuk egy pontocska és rajta vesszőcske és nem hím előtaggal úgy nőies könnyedséggel (mást is írunk kettő g-vel...)! A biztosíték itt még forrósodott, de a “csókai egymondatos” mondata első felénél el is szállt! Idézem: “A műanyag üvegeket...”, no már most a “műanyag” alatt mit ért a “szerző” és az “üveg“ alatt? Nos, a műanyag üveggel való frőccsentése alkalmával keletkezett végtermék a “műanyag üveg” e logikát követve! Mélyen koncentráltam, mint a víznéző asszony! Sokáig sötétséget láttam, majd elkezdett világosodni! Látom az üdítőket, ásványvizeket flakonban, palackban...Villámlás, meg van! Polietilén-tereftalát! A népszerű PET flakon amely hőre lágyuló műanyagból készül és kristályos szerkezetű változatban is előállítható. A kristályos szerkezetű alapanyagot műszaki termékek és műszálak gyártásához, míg az amorf alapanyag a flakonfúváshoz alkalmas, amely víztiszta, fényes felületű, széndioxiddal szemben jó gázzáró tulajdonságú –ezért az élelmiszeriparban előnyösen alkalmazható! Heuréka! Megörültem, megfejetettem a “csókai egymondatos” anagrammát, de lelombozódtam! Az üveg résszel mi lesz? Elmegyek majd a vajákos asszonyhoz, aki ólmot önt a tejbe, amelynek minimális az aflatoxin tartalma, így adja majd tudtomra a megoldást!

Lépés tovább: “Május13.-án”. A “Május” a mondatban, azért lett nagybetűvel írva (gondolom én), mert Titó elvtárs májusban született, vagy nem tévesztendő össze a bohókás áprilissal és a szőke júliussal, avagy a mondat hangsúlyos részét képezi! A 13.-án is megér egy misét! A pont a szám után, pont, azt a napot jelzi, amely 13-as számnál következik. A pont lezárja, hogy ez alkalommal a 13-as szám nem babonás és nem hordoz magában rontást! E tételt megerősiti, hogy zárojelbe került a “(hétfőn)” nap!

Tehát, konkluzió***: a május 13-án (hétfőn) bekövetkező esemény nem tévesztendő össze azokkal az eseményekkel, amelyek május 13-án (pénteken) következnének be! Piroska néni nyugodtan végezheti a hetfői dolgát, csak a fekete macskára ügyeljen!

Eljutottunk a napig, de az ítélet órájáig nem! Shakespeare - “Szentíváéj álom” c. műve jutott eszembe e “csókai egymondatos” elemzése közben, nevezetesen: “Tizenkettőt szólt a vasnyelvű éjfél. Alunni hívek szellemóra ez.” E időpont lenne a megfelelő, netalán alkonyadtól pirkadatig, vagy akkor amikor a “közös-munkások” kijózanodnak? E időpont talány maradt! Leselkedő üzemmódra kell átálni, mint a Pirike néni a közhivatalnokok liliomtíprásának megfigyelési akciójában, ahol a fedőneve ibolya virág volt, de lehet, hogy rózsa volt nem emlékszem pontosan...

Következik a finálé, amikor mindenki bevonul a színpadra, a nőikórus a férfikórusokkal, juhászok, pásztorok, kondások, ácsok,kovácsok, szatócsok, szíjjártók, gölöncsérek, szélhámozók, feketézők, adószedők...meg a Józsi!

Az utolsó része a “csókai egymondatosnak”: “fogják kihordani.” E részben csúcsosodik ki Csóka szellemi magassága, amely a tibeti szerzetesek feje fölé emelkedett! Elemezzük e részt is! A “fogják” rész érthető, e részben, a “fogjuk meg és vigyétek” alapból táplálkozó munka-folyamat, amelyet vagy valaki, vagy valami fog elvégezni harmadik természeti személy részére, kalákában! A kihordani szócska a vöröslő csillag Csóka egén, a megváltás az ezernyi kínra, a húsárúgyár kálváriájára, a pásztorok elkóborolt bírkáinak visszatérési folyamatára, az MNT magyarmentő nyelvpolitikájára szerbül! Kihordani az áldott állapotban lévő asszony szokta a gyermekember társunkat, úgy jószerivel kilenc hónap alatt! Míly meghitt gondolat a szerzőtől, mennyi verejtékes, lázas éjszaka kellett e mű megalkotásához! Megoldottam, az időpont a kilences szám! Kilenc óra! Míly szép gondolat menet, amely a csókai libajárásra emlékeztet a nyári zápor után, amikor a szivárvány alatt sétálnak boldogan egyek és mások!

Következik a meghajolás, amikor is örjöng a közönség a “csókai egysoros - egymondatos” hallatán! Kiálltanak és kérik a szerzőt a színpadra, hogy vállaikon vihessék, szentként tiszteljék, az erdőben ibolyát is szedjenek neki, bár védett növény, óvni kell kaszától, pásztortól, legelésző birkától, de most a bírságot is megkockáztatják!

-A szerző; szól Józsi megszeppenten, mert ő nem szavak embere (köztünk-maradjon), de a tettek é sem, csak ő mindig ott szeret lenni! A szerző a „KKV CSÓKA”! Nagybetűvel e két szó! Csend lett! Józsi mégjobban zavarba jött. A csend kínossá vált már. A szerző sehol. A „táncikoló” kultúr-politikus mentse a menthető rázzendítteti a kórusokat és elénekelteti velük a „Süt a mama süt a pék” c. nótát...Közben lázassan keresi a KKV CSÓKÁT -Józsival karöltve, de nem találják. Az egyik rajongó beszólt: -meg lesz az amikor fizetni kell a számlát! Szerencséjére a kórusok időközben összevesztek a nótán, mert inkább a pásztorokról kellett volna zendíteni nem a pékről és mindenki sértődötten tért otthonába...

_________________________________________________________

KKV CSÓKA = Kommunális Közvállalat Csóka

* A legény anya 

** A tanú 

***(lat.), a logikában a következtetés (l. o.) művelete és eredménye.