Teremtésszeletünk első része*:

Ment, játszott, győzött

Új-Zéland egyéni országos bajnokát Tápai Tímeának hívják! A 27 éves, csókai származású játékos augusztus elején érkezett a távoli szigetországba: az előző idényben a magyar bajnokságban, a Szekszárd csapatát erősítő Tápai előbb megnyerte Cantebury község bajnokságát, majd az országos bajnokságon két arany- és egy ezüstérmet szerzett.

Tündérmesének tűnik a történet, azonban az előzmények miatt mégsem nevezhetjük annak: két, talpraesett, életre való fiatalnak elege lett a jövőkép nélküli szerbiai életből. Tímea élettársa, Gyurcsik Zsolt még januárban útnak indult, s szerencsét próbált a távoli szigetországban. Miután sikeresen elhelyezkedett egy modern konyhákat készítő cégnél, augusztusban kedvese is követte.


Turista vízummal érkeztem Új-Zélandra, s a helyi, a christchurchi klub a levelemre azonnal válaszolt. Meghívtak egy beszélgetésre és, mivel nagyon kedvesek, segítőkészek voltak, csatlakoztam hozzájuk, velük edzettem az óriási, 17 asztalt tartalmazó termükben. Kiutazásom előtt rendszeresen edzettem a zentai klubban, s pár hét új-zélandi tréning után első lettem a Cantebury bajnokságon – mondta Tápai Tímea a Magyar Szónak, majd hozzátette, hogy a községi bajnokság megnyerése után a helyiek felkérték arra, hogy képviselje Christchurchöt az országos bajnokságon.

Természetesen örömmel vállaltam a felkérést, s igaz, hogy időközben megkaptam a munkavállalási vízumot is, de csak az asztaliteniszre koncentráltam.
Tápai heti hat alkalommal edzett, gyakorolta a párost és a vegyes párost is, s ezenkívül edzőterembe is járt. A tréningek előtti bemelegítés a kerékpározás volt, mivel a terem 5 kilométerre van a lakásuktól.


Az országos bajnokság az északi szigeten, Aucklandben volt, s keddtől vasárnapig tartott. Csapatban éppen hogy lecsúsztunk a dobogóról, negyedikek lettünk. Az egyéni és a páros versenyszámok előtt természetesen volt egy kis lámpalázam az új környezet miatt. Női párosban, Angel Huanggal az oldalamon a dobogó második fokára állhattam fel, a vegyes párost, amely során Lin Ji-Sien volt a társam, és az egyénit megnyertem. Az elődöntőben és a döntőben is ázsiai származású ellenfelem volt, Sarah Her-Lee, illetve Vicky Yang személyében, akik ellen figyelni kellett, de játszmaveszteség nélkül győztem le őket.

Tápai ezúton is szeretne külön köszönetet mondani Csitári Józsefnek, aki ügyvédjük és barátjuk is egyben, mivel nagyon sokat segített a munkavállalási vízum megszerzésében. Az asztaliteniszezőnő kezdi megszokni az új-zélandiak angol nyelvét. Egyelőre marad a christchurchi klub játékosa, s tervei között szerepel, hogy egy szépségszalonban dolgozzon az asztalitenisz mellett. Párjával már megszokták, hogy Új-Zélandon minden fordítva van, mint ott, ahonnan elköltöztek: a napszakok, az évszakok, a közlekedés.

Egy valami azonban, a világ rendjéhez képest nincs fordítva Új-Zélandon: ha két, tettre kész, elszánt fiatal dolgozni szeretne, akkor előbb vagy utóbb elhelyezkednek, s tervezhetik az életüket. Nagy kár és egyben szomorú is, hogy ezért ilyen messzire kellett utazniuk...

Tőke János - Magyar Szó

*A teremtésszelet sorozat azon Csókaikat rendeltetett bemutatni, akik tehetségük végett nem tudtak itthon érvényesülni, akiknek az itteniek "hegyeket" gördítettek mindennapi tevékenységük elé, csak úgy írígység...stb. végett. A rátermetségüket bízonyítva ennek ellenére külhonban sikereket értek el. Alap tétel: "Senki sem lehet próféta saját hazájában", ez Csókára hatványozottan érvényes, de ezzel a teremtéspusztulás sorozatban foglalkozom! 

Kellemes olvasást!

A bejegyzés trackback címe:

https://margitzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr5114972244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása