Pléhkrisztus
2010.08.26. 10:54
Felújított szilfakereszt
(Szülőfalum, Terján elárverezésének 50. évfordulójára)
Elárverezett falum elhagyott,
elvadult
temetőjében,
újabbanegy felújított szilfakereszt áll.
Kósza szelek és repülésben elfáradt madarak bálványozzák.
Elhagyott temetőnkben távolba tekintő napsugaras szilfakereszt révedez.
Körülötte gyomok közöttvergődő maradékdísznövények,kopott koszorú és hüllőként szétcsúszó gyökerek.
A terjáni temetőben újabban már felújított, bálványsúlyú szilfakereszt áll,
s átöleli az enyészet,
megköveti a magány,
Napsugaras szilfakereszt,
lesz-e még itt feltámadás?
+ Cs. Simon István
Bátorít a tudat, hogy megemlékezünk és tartjuk az őseink fogadalmait,
annak ellenére, hogy már a nemzeti ünnepeink is különböző csoportok és érdekképviselők kisajátítása közepette zajlik, meg kellene tanulni, hogy az ünnep az egy és oszthatatlan és nem érdekütköztetések, bugyuta csatározások helyszíne. Időben és térben a múlt része a jelennek, ahogyan a jelen a jövőnek. Kettő boldogasszonyunk sincs, ahogyan három Szent Istvánunk se, ők nem voltak sem, jobboldaliak sem baloldaliak és a pártoskodást is bölcsen elvetették…Szent István államalapító királyunk ünnepére összegyűlt Hodics népe. Vegyes érzelmekkel indultam az Isten háta mögötti falucskába, amely Hódegyháza (Jazovo) „kül” faluja. Gondolataim között Terján falucska haranglába, szilfakeresztje a mái napig kegyeletsértésben megsemmisülő temetője elevenedett fel és a terjáni Szabó tanár úr, aki legkitartóbban küzdött a falu megmaradásáért. Levelet is küldött a belgrádi hatalomnak, hogy kíméljék meg Terjánt. Belgrád és a törökkanizsai járás azonban úgy döntött, hogy megbünteti ezt a nyers-nyakas, nem behódoló népet. Erőszakkal kitelepítették a falu lakóit. Akkor azt mondták, hogy elárverezték. De milyen árverezés az, amikor a családapáknak kellett lebontani családi fészküket, a saját kezükkel kellett lerombolni addigi szeretett otthonukat? Anyai öregapám is közöttük volt. Életében a pausz papírra rajzolt Terjánról mesélt, Pestről és Budáról, pici gyermek voltam, akkor csak a nagyapám szomorúságát értettem meg…A szívük szakadt meg. A sebek máig sem tudtak beforrni. „Ne hagyjátok a templomot,a templomot s az iskolát!”a magyar kommunista emberek odaadták és ledózerolták a templomot és az iskolát az egész faluval egyetemben és nemsokára malac hizlaldával szentségtelenítették meg a magyar emberek lakta földet…Vajon e sors vár Hodicsra is a többi ma már „szórványnak” mondott bánáti-bácskai-szerémségi magyarok lakta falvacskákkal? Cs Simon István, akkor levélben küldte el versét „Felújított szilfakereszt” c. -
-->
A bejegyzés trackback címe:
https://margitzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr186052718
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Margit Zoltán 2010.09.08. 12:21:51
Felújított szilfakereszt
http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-09-07_Felujitott_szilfakereszt.xhtml
http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-09-07_Felujitott_szilfakereszt.xhtml